Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Mura folyó

uszo-malom-szloveniaban.jpgA Mura a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország "osztozik". 

A Mura 1898 m magasan a Magas-Tauernban, Salzburg tartományban ered, majd Stájerországban egy éles kanyarral délre, a szlovén határ felé veszi az irányt. Itt kelet-délkeletnek fordul és a jobb parton Légrádnál, a bal parton pedig Szentmihályhegynél (Őrtilosnál) ömlik a Drávába. A két folyó találkozása hasonló a Szamos és a Tisza összefolyásához. Ahogyan a Szamos szokott lenni a sárosabb, iszaposabb, "szőkébb", itt a Mura az áradás hangulatú víz, amely találkozik a szép, nyugodt, zöldes-kék Drávával. A Mura 454 km és az utolsó 130 km-ből, mintegy 100 km hosszan képez államhatárt (kb. 35 km szlovén-osztrák határ, 20 km horvát-szlovén, és kb. 45 km magyar-horvát határ). Az Alsó-Mura-sík nevű dombvidéki medencén folyik keresztül, amely a Dráva-Mura-dombvidék részét képezi.

A Murán tavasszal és nyár elején magas a vízállás, mivel az Alpokban ekkor olvad el a hó. Ilyenkor tiszteletet parancsolóan folyik, de persze a tavasszal 6-8 km/órás sodrású Mura kenuval is járható. Ez gyors sodrás ma is tevékenyen alakítja a tájat. A Mura árvizei, zátonyokat, új partszakaszokat, szigeteket építenek, holtágakat fűznek le, vagy rombolja a partoldalakat. Élő, változó vidék a Mura-vidék, amely a biológiai sokféleség tekintetében Európában egyedülálló. Paradox módon, a hidegháború, Tito, a "láncos kutya" és a Szovjetunió közötti feszültség is hozzájárult ahhoz, hogy a mai értékes élőhelyek relatíve természetes állapotban megmaradtak, ugyanis a Mura-Dráva vidék jó ötven éven át zárt katonai terület volt. A Mura és a Dráva mentén néhol a legfestőibb erdő közepén találunk géppuska fészket, bunkert, ilyen-olyan "objektumot", amely néha a jugoszláv, néhol az Észak-Olaszország felől várt "imperialista NATO-erőket" volt hivatott megállítani. A hosszú elzártságból nekünk a lényeg és haszon, hogy a sok helyen érintetlen vidék csodálatos.

A Mura jelentősebb mellékfolyói balról a Murica és a Lendva, jobbról pedig a Ščavnica és a Trnava. A Mura két nagyobb tájegység nevét adta: a Muravidékét a mai Szlovéniában és a Muraközét Horvátországban, a Dráva és a Mura között. Jelentősebb városok a Mura mentén: Murau, Judenburg, Graz, Mureck, Gornja Radgona, Radenci és Muraszerdahely (Mursko Središće).

A folyó jellegzetessége az úszó vízimalom. Valaha 92 volt a folyón, mára csak mutatóba maradt belőlük. A magas tavaszi vízhozamot kihasználandó 31 vízerőmű épült a Murán, ebből 30 Ausztriában, egy pedig Szlovéniában található. A folyó tiszta, a folyóba visszatért a pénzes pér, amely különösen is érzékeny a környezeti viszonyokra.