Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az Ormánság

Az Ormánság

Aki a Dráva-túrát Drávasztárán, Vejtinél vagy Drávaszabolcson fejezi be, az elmondhatja, hogy volt hazánk egyik sok tekintetben kivételes térségében, a 45 falu alkotta Ormánságban. Az Ormánság aprófalvakból álló vidék, legnagyobb metropolisa Sellye is nagyságrendileg csak 2000 lakosú. Dél-Baranyában a Dráva korábbi árterületén, a Dráva-sík kistájon fekszik.

Kezdjük a szomorú hírekkel és folytassuk a vidámmal...

A szomorú, hogy az Ormánság haldoklik. A térség olyan folyamatokat él meg, olyan iszonyatos szegénység jellemzi, olyan kilátástalan az itt születő gyermekek sorsa, annyira üvölt a néma nyomor, hogy beleszakad az ember szíve. Európán belül Magyarország sem éppen a centrum, de az Ormánság "A" periféria.


Minden pusztul, aki teheti, Pécsre, Írországba, Ausztriába, Budapestre menekül. 

Az Ormánság legszofisztikáltabb önkormányzati honlapja egy japán ötödik általános iskolás gyerek facebook megjelenésének már ciki lenne. Küldjön a településsel kapcsolatban bármilyen érdeklődést bármelyik önkormányzathoz, 10-ből 1 vagy 2 válaszol.
Az Önkormányzatok "polgárok" felé történő kommunikációja olyan gyalázatos, hogy illene a tisztviselőknek lemondani hivatalukról, ám gyaníthatóan, senki nincs, aki átvenné a helyüket. Ez az a vidék, ahol lízingkonstrukciókat értékesítő barátunk sok benzint spórol, mert összesen egy ügyfelet látogat, neki van "A", "B" és "C" cége, mindegyik ugyanabban a házban. Hogy miért? A jogszabály szerint az Önkormányzatnak a beszerzés során három ajánlatot kell bekérnie. Ha pedig X.Y-nak (mondjuk a polgármesternek) van három cége, máris megvan a három "versenyző" ajánlat.
Erre azt mondod, az egész ország ilyen. Igen, de itt meg sem kísérlik titkolni, még azon is borízű hangon röhögnek ha baleset ér valakit, sok képviselő testületben pedig egy család családtagjai ülnek. 


Se munkahely, se képzett munkaerő. Vérzik az ember szíve, mert az Ormánság gyönyörű.
Virágzó horvát, magyar, német föld volt ez, megkapó hagyományokkal.

Kezdjük a külcsínnel. Az Ormánság Magyarország egyik legszebb és legérintetlenebb tájrésze. A Dráva ártere vizes, mocsaras, lápos vidék volt. Első lakói a vizenyős területekből kiemelkedő ormokra, az ún. „ormákra” építkeztek. Falvaik együttese így alkotta meg az Ormánságot.
Az itt barangoló turista az érintetlen természet és múlt örökségével találkozik.
Az Ormánságban évszázadokon át református magyarok éltek, szoros kapcsolatot tartva a Drávazug horvát falvaival.

Az Ormánság festett kazettás templomai kivételes örökségnek számítanak. Az itt lakók népviselete sajátosan alakult. Az asszonyok és lányok rövid, szűk ujjú kis imögjükön viselt bő ujjú, nagy imögje fátyolszövetből, gyolcsból vagy  batisztból készült.
Térdig érő fehér szoknyát - amit ők biklának vagy kebélnek neveznek - viseltek, ami elé a fiatalok színes, az idősebbek fehér kötényt kötöttek. A lányok a hajukat befonva viselték. A fonást két oldalt kezdték, majd hátul egy fonatban fogták össze és a végére színes szalagból kötöttek csokrot. Az asszonyok két ágba fonták a hajukat, félkörben felcsavarták és főkötőt tettek rá. A fiatal menyecskék főkötője piros, majd a főkötő színe a kor haladtával kékre, zöldre, majd fehérre változott. A férfiak felső testükön imögöt (inget) viseltek, a nadrágjuk bő gatya volt, míg az imög fölött fekete "pruszlikot", vagy báránybőr mellyest viseltek. A fiatal férfiak kötője fekete, az időseké fehér volt. Lábukon bocskort viseltek. Később a gatyát a nadrág, a bocskort a csizma váltotta fel. Télen bundában, subában, vagy szűrben jártak.
A már kihalt ormánsági népviselet jellegzetessége, hogy a gyász színe még sokaknak a 70-80-as években is a fehér volt.
A nők viseletének kiegészítője az esőabrosz, amely különösen tömöttre szőtt vászonból készült.

A Duna-Dráva Nemzeti Park egyik tábláján ezt olvashatjuk az Ormánságban immár többséget alkotó cigánysággal kapcsolatban: "Falvaik sajátos kultúra jegyeit viselik, lakói az ősi cigány mesterségek művelése mellett napjaink életlehetőségeivel keresnek kapcsolatot." Aki érti, írja meg, hogy ez a mondat mit jelent. Aki pedig őszinte, az tudja, cigány honfitársaink az Ormánságban még a sokkoló országos átlaghoz képest is nagyobb arányban munkanélküliek. Nehéz elhinni, még nehezebb elfogadni, amiről a helyi pedagógusok panaszkodnak: a roma gyerekeket a szülők bántalmazzák ha jó jegyet visznek haza, hiszen csak az iskolás korú gyerek hozza a családi pótlékot...ha nem ismétel osztályt, vége a sulinak és bye-bye családi pótlék.

Ismét egy vidámabb témára térve, az Ormánság építészeti emlékei közül kiemelkedőek a festett fakazettás református templomok Drávaiványi, Adorjás, Kórós, Kovácshida falvaiban.
A 200 évvel ezelőtti gyülekezetek áhítatát őrző épületek mellett a népi építészet számos fennmaradt emlékével is találkozhatunk. A vízjárta területhez alkalmazkodó talpas ház, a fa mint építőanyag alkalmazása, a vesszőfonatos kerítések egy olyan kultúra eltűnő nyomai, amely még harmóniában élt a természettel.
Amíg nem késő, a vízitúra végén barangoljon egyet az Ormánságban és mesélje el majd gyermekeinek, még nyomokban látott egy korábban szépségesen virágzó magyar vidéket, a magyar táj, a magyar lélek és múlt egy eltűnő ékszerdobozát, olyan hagyományokat, emberséget, amely pusztul és egy generáción belül elveszik.